A SOMOGYIAK BARÁTI KÖRE módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya
1.1. Az egyesület neve: Somogyiak Baráti Köre
1.1.1. Az egyesület a Budapesten élő somogyiak kezdeményezésére a Somogy megyei és a Kaposvár megyei jogú városi önkormányzat egyetértésével és támogatásával jött létre.
1.1.2.Somogy megye címerhasználatára jogosult.
1.2. Az egyesület székhelye: 1039 Budapest, Gulácsy Lajos u 11. 1/5.
1.3. Az egyesület célja:
1.3.1. segíti tagjainak Somogyhoz fűződő érzelmi kapcsolataik megőrzését, szervezi a szülőfölddel való kapcsolattartást, és a baráti kör tagjainak rendszeres somogyi látogatását,
1.3.2. elősegíti, hogy tagjai Somogy megye és Kaposvár Megyei Jogú Város vezető szakembereinek részvételével a terület fejlődéséről, gondjairól, terveiről tájékoztatást kapjanak,
1.3.3. segíti a Somogy megyei és a Kaposvár Megyei Jogú Város által megfogalmazott igények megvalósítását, különös tekintettel a formálódó területfejlesztési és területrendezési koncepciókról, stratégiákról – igény szerint – szakvéleményadással,
1.3.4. együttműködik olyan más szervezetekkel, amelyek a Somogy megyéből elkerültek kisebb csoportjait összefogják, ezzel is segítve a somogyi hagyományok megőrzését,
1.3.5. megkülönböztetett gondot fordít a második és harmadik generáció somogyi kötődésének megteremtésére, segíti a fővárosi felsőoktatási intézményekben tanuló somogyi diákok szakmai orientációját,
1.3.6.segíti a megye gazdag történelmi múltjának feltárását,
1.3.7. megkülönböztetett figyelmet fordít Somogy megye és Kaposvár természeti és épített-környezeti értékeinek, műemlékeinek megőrzésének szakmai segítésére, különös tekintettel a Balaton
– mint kiemelt üdülőkörzet – fejlesztésére,
1.3.8. közreműködik a megyéből elszármazott, a megyében, illetve Kaposvár Megyei Jogú Városban élő és dolgozó tudósok, írók, költők, művészek találkozójának szervezésében, irodalmi és zenei estek rendezésében, kiállítások bemutatásában, régi somogyi hagyományok felelevenítésében.
1.4. Az egyesület tevékenysége
1.4.1. A Somogyiak Baráti Köre az 1989. évi II. tv. alapján létrehozott szervezetként működő társadalmi szervezet (egyesület), amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A fővárosi bírósági végzés nyilvántartásba vételi száma: 9.Pk.70.113/11.
1.4.2.Működése kiterjed az ország egész területére.
1.4.3.Céljaival összhangban az alábbi tevékenységeket végzi, illetve támogatja:
- a) Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztő tevékenység.
- b) Kulturális tevékenység.
- c) Kulturális örökség megóvása. d)Tudományos tevékenység, kutatás.
1.4.4. Tagjain kívül mások is igénybe vehetik az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat.
1.4.5. A Somogyiak Baráti Köre ügyvezető testülete:
Elnök: Németh Julianna, 1144 Budapest,
Ügyvezető alelnök: Juhos Nándorné, 1039 Budapest,
Gazdasági alelnök: Tóth Zsuzsanna, 1141 Budapest,
Elnökségi tag: Belkó Katalin, 1145 Budapest,
Elnökségi tag: Kardon Zoltánné, 2200 Monor,
AZ EGYESÜLET RÖVIDÍTETT NEVE: SBK
- A TAGSÁGI VISZONY
- 1. A Somogyiak Baráti Köre egyesület tagjává olyan Somogyhoz kötődő személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) válhat, aki/amely
- 2. nyilatkozik a belépési szándékról,
- 3. elfogadja az egyesület célját (céljait),
- 4. a létesítő okirat alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja.
- 5. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.
3.6. A tagfelvételt elutasító elnökségi döntéssel szemben a felvételét kérő tag a tudomásra jutástól számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet a taggyűléshez.
A TAGSÁGI VISZONY FORMÁI, FELTÉTELEI
4.1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
4.2. Tag lehet bármely Somogyhoz kötődő nagykorú természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szervezet céljaival egyetért, szóbeli nyilatkozat megtételével, illetve a belépési nyilatkozat kitöltésével, és annak az elnökséghez való benyújtásával kezdeményezi a tagsági viszony létrejöttét.
4.2.1. Különleges jogállású tag: tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tag, akit a taggyűlés erre felkér.
4.3.Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíjat legkésőbb minden év május 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Kivéve: a különleges jogállású tag
4.4. Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE:
5.1. Lemondással: A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
5.2. Törléssel, kizárással.
5.2.1. Az elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki/amely tagdíjfizetési kötelezettségének egymást követő 2 naptári évben, felszólítás ellenére nem tesz eleget.
A fizetési felszólítást póthatáridő kitűzésével az elnökség adja ki írásban, igazolható módon és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy az ismételt tagdíjfizetés elmulasztása a tagsági viszony törlésével jár. Amennyiben a fizetési határidő eredménytelenül telt el, a törlő határozatot az elnökség a törölt tag részére írásban, igazolható módon, postai úton küldi meg. A határozat ellen a tag a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet a taggyűléshez. A törölt tag tagsági viszonya a törlő határozat részére történt kézbesítését követő 16. napon szűnik meg, amennyiben a tag nem él fellebbezési jogával. A fellebbezés halasztó hatályú.
5.2.2. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület taggyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli taggyűlést. A taggyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A taggyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
5.3. A tagsági viszony megszűnik a természetes személy halálával, nem természetes személy esetében annak jogutód nélküli megszűnésével. A tagsági viszony a halál, nem természetes személy esetében annak megszűnése időpontjában szűnik meg.
5.4. A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagsági viszony megszűnik lemondással, törléssel, kizárással, a természetes személy halálával.
- A TAGOK JOGAI:
6.1 A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a különleges jogállású tagot (tiszteletbeli elnököt, tiszteletbeli tagot), aki csak tanácskozási joggal vehet részt a taggyűlésen, vezető tisztségviselőnek nem választható
6.1.1. A tag az egyesület tevékenységében és a taggyűlésen részt vehet,
6.1.2.a taggyűlésen szavazhat, kivéve a különleges jogállású tagot,
6.1.3. választhat, és ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz - az egyesület bármely tisztségére választható, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn, kivéve a különleges jogállású tagot,
6.1.4.a taggyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,
6.1.5. a taggyűlésen felszólalhat, véleményt nyilváníthat,
6.2. Jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait,
6.3. Kezdeményezheti tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tag felkérését.
6.4. A szavazati jogát minden tag személyesen, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőjük útján gyakorolhatják.
6.5.Az egyesület irataiba betekinthet.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK A TAGOK JOGAI TEKINTETÉBEN
7.1. az elnökség ülésén jelen lehet,
7.2. az elnökség ülésén a napirendi pontok vonatkozásában felszólalhat.
A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI
8.1. köteles tagdíjat fizetni, kivéve a különleges jogállású tag
8.2. köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit,
8.3. köteles betartani a taggyűlés határozatait,
8.4. köteles betartani az elnökség határozatait,
8.5. nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
8.6. köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
9.1. Az egyesület döntéshozó szerve a taggyűlés, amely az egyesület tagjaiból áll.
9.1.2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
9.1.2.1.döntés az alapszabály elfogadásáról, módosításáról,
9.1.2.2.döntés az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, vagy megszűnésének kimondásáról,
9.1.2.3.döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
9.1.2.4.döntés az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
törvényben meghatározott éves beszámoló elfogadásáról, ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról,
9.1.2.5.döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról,
9.1.2.6.döntés az elnökség beszámolójának elfogadásáról,
9.1.2.7.döntés az egyesület éves költségvetésének megállapításáról,
9.1.2.8.döntés az egyesület tagjainak sorából történő kizárásról másodfokon.
9.1.2.5. A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
9.1.2.6. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
9.1.2.7. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9.1.2.8. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása;
9.1.2.9. döntés a tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tag felkéréséről, visszahívásáról
9.1.2.10. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
9.1.3. Az éves rendes taggyűlés összehívása:
9.1.3.1.az elnökség hívja össze évente legalább egyszer,
9.1.3.2.a meghívónak a taggyűlés kezdő napját 15 nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie,
9.1.3.3. írásban kell összehívni postai úton, vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címen, igazolható módon: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
9.1.3.4.a taggyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a taggyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.
9.1.3.5. A taggyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
9.1.3.6.Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a taggyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
9.1.3.7. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a taggyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt taggyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
9.2. Rendkívüli taggyűlést kell összehívni, ha azt az egyesület tagjainak legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri; ha az elnökség szükségesnek tartja; ha a törvényszék elrendeli.
9.2.1. A rendkívüli taggyűlést az erre irányuló indítvány, illetve törvényszéki határozat elnökhöz való megérkezését követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
9.2.2. Az elnökség köteles a taggyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, haa./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
9.2.3. Ezekben az esetekben az összehívott taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A TAGGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, DÖNTÉSI RENDJE:
10.1. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag részt vesz.
10.2. A taggyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.
10.2.1. A határozatképességet minden határozathozatalnál meg kell állapítani.
10.2.2. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
10.3.A taggyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét,
10.4. továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
10.5. Döntéseit– az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
10.6. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
10.7. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
10.8. A taggyűlési határozatokat a levezető elnök a taggyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
10.9. Az elnökség tagja csak akkor hívható vissza, ha az új elnökségi tag megnevezésre kerül, a két kérdésről egyszerre kell határozni,
10.10.határozatait a Határozatok tárában közzé kell tenni,
10.11.a taggyűlés ülései nyilvánosak.
10.12.A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
- 12.1. aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa, a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
10.12. 2. bármilyen más előnyben részesül,
10.12.3. illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt:
- a) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- b) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- c) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
- d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
- e) vagy, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10.12.4. Nem minősül előnynek az egyesület célszerinti juttatásai keretében:
- a) a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás,
- b) illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.
- 13. A taggyűlés joga
10.13.1. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
10.13.2. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
10.13.3. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
10.13.4. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
10.13.5. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása és
10.13.6. a végelszámoló kijelölése.
10.13.7. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
- a) A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a taggyűlés helyét,
- b) idejét,
- c) továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a taggyűlésen megjelent személyeket,
- d) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet,
- e) az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat.
- d) A jegyzőkönyvet a taggyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a taggyűlés tagjai közül választott két hitelesítő aláírásával hitelesíti.
10.13.8.. A taggyűlésen az egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.
- TITKOS SZAVAZÁS RENDJE
11.1. A taggyűlés a 10.5. pont szerint döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza, de a 10.5. ponttól eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönthet, ha bármelyik tag indítványára a megjelölt napirenddel kapcsolatban a tagok 20 %-a indítványozza, ebben az esetben:
11.2. A taggyűlés jelölő bizottságot választ,
11.3. a taggyűlés levezető elnököt választ,
11.4. a taggyűlés szavazatszámláló bizottságot választ.
A MEGISMÉTELT TAGGYŰLÉS
12.1. akkor kell tartani, ha a taggyűlés nem határozatképes,
12.2. kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg,
12.2.1. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a taggyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
12.3. az eredeti taggyűlési meghívóban az eredeti taggyűlés napjára lehet összehívni úgy, hogy az eredeti taggyűlés időpontja és a megismételt taggyűlés időpontja között legalább 30 perc időtartamnak el kell telni,
12.4. az eredeti taggyűlés napján megismételt taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, ha a megismételt taggyűlés helyét és időpontját az eredeti meghívó tartalmazza, erre a tagokat az eredeti taggyűlés meghívójában figyelmeztetni kell,
12.5. illetőleg a nem ugyanazon a napon megismételt ülésre újabb meghívót kell valamennyi tagnak küldeni, amelyben fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében.
AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVEZETE
13.1. Az elnökség ügyvezető szerve 5 elnökségi tagból, vezető tisztségviselőből álló, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.
13.2. Az elnökség tagjait a taggyűlés választja 5 év határozott időtartamra,
13.2.1. az elnökség az elnökét maga választja meg tagjai közül.
13.2.2. az ügyintéző és képviseleti szervezet tisztségei: elnök, ügyvezető alelnök, gazdasági alelnök, két elnökségi tag.
13.3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
13.4. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
13.5. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
13.6. .Nem lehet vezető tisztségviselő az,
- a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
- b) aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont),
- c) akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
13.7. Az elnökségi tagság megszűnése
13.7.1. a tisztségről való lemondással, amit írásban, igazolható módon kell közölni,
13.7.2. visszahívással,
13.7.3. határozott időre választott elnökség esetén a határozott idő lejártával,
13.7.4. a határozott időre választott elnökség esetén - ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól,
13.7.5. elhalálozással. vagy jogutód nélküli megszűnéssel,
13.7.6. az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
13.7.7. az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
13.7.8. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
AZ ÜGYVEZETÉS FELADATAI, DÖNTÉSI RENDJE:
14.1.az ügyvezetés hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a taggyűlés vagy az elnök hatáskörébe, az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
14.2.az elnökség határozatképes, ha azon elnökségi tagok közül legalább három fő részt vesz,
gyors intézkedés esetén e-mail-ben is véleményt nyilváníthatnak, szavazhatnak, a
határozatképességhez ebben az esetben is 3 fő közreműködése szükséges.
14.3.az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza,
14.4.szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
14.5..az elnökség döntéseiről határozatot hoz,
- a) az egyesület határozatait, szervezeti okiratait és egyéb könyveit vezeti,
- b) döntéseiről, intézkedéseiről a következő taggyűlésen az elnökség köteles beszámolni, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni
- c) a taggyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; a taggyűlés napirendi pontjainak meghatározása
- d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a taggyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
- e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
14.6. az elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet,
a jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá,
- a) az elnökség határozatait közzé kell tenni a Határozatok tárában.
- c) Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal, (tagokkal) a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.
14.7. Az elnökség a tevékenységéről az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott éves beszámolót, ezen belül az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentését elkészíti.
14.8. Az egyesület működésével kapcsolatos iratokat megőrzi.
14 9. Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállását mindenkor vizsgálja és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedéseket megteszi,
14.10. dönt a tagok felvételéről, vezeti a tagnyilvántartást,
14.11.dönt mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal,
14.12.az elnökség ülései nyilvánosak,
14.13.az elnökség egyebekben ügyrendjét maga határozza meg.
14.14. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
- e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
AZ ELNÖK
15.1.Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
15.1.2.A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. 15.1.3.A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
15.2. Az elnökséget szükség szerint, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia postai úton írásban, igazolható módon, vagy az elnökségi tag elektronikus levelezési címére történő kézbesítéssel azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény),
15.3. Össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik,
15.3.1. az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie,
15.3.2. a napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az
elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák,
15.3.3. az elnök akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök hívja össze az elnökséget,
15.3.4. a döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre meg kell hívni.
15.3.5. az elnök feladatai
- a) irányítja és felügyeli az egyesület munkáját az alapszabályban rögzített célok és feladatok szellemében
- b) a taggyűlés összehívását bármikor kezdeményezheti,
- c) elkészíti az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott éves beszámolót, ezen belül az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentést,
- d) megbízólevelet ad ki,
- e) intézkedéseit a taggyűlés és /vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban kell cselekednie,
- f) utalványozási jogkört gyakorol,
- g) kezeli az egyesület pénzeszközeit.
15.4. Az ügyvezető alelnök feladatai
- a) irányítja az egyesület operatív munkáját,
- b) koordinálja az egyesület programjainak szervezését,
- c) kezeli az egyesület iratait,
- d) vezeti az egyesület tagnyilvántartását,
- e) vezeti a Határozatok tárát,
- f) az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
15.5. A gazdasági alelnök feladatai
- a) kezeli az egyesület bevételi és kiadási bizonylatait, kiküldetési rendelvényét,
- b) kezeli az egyesület készpénz állományát, intézi a készpénzben történő tagdíjak beszedését, a számlák kifizetését, a tagdíjnyilvántartást,
- c) elkészíti az éves pénzügyi beszámolót, a költségvetést,
- d) tartja a kapcsolatot a megbízott a könyvelővel,
- e) nyilvántartja az egyesület eszközeit, elkészíti az éves leltárt,
- f) elkészíti és gondozza az egyéb szabályzatokat,
- g) az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
15.6.A felügyelőbizottság
15.6.1. A felügyelőbizottság 3 tagból áll,
15.6.2. tisztségei: elnök és két elnökségi tag.
15.6.3.A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
15.6.4. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály
és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése,
15.6.5. határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza,
15.6.6. üléseiről jegyzőkönyvet készít,
15.6.6. munkájáról a taggyűlésnek beszámol.
HATÁROZATHOZATAL RENDJE:
16.1. az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni,
16.2. a jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai írják alá,
16.3. taggyűlés esetén a jegyzőkönyvet a taggyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető, az egyesület két tagja (jegyzőkönyv hitelesítők) és a levezető elnök írja alá,
16.4. az elnökség és a taggyűlés döntéseit határozatba foglalja,
16.5. a határozatokat a Határozatok tárában kell nyilván tartani,
16.5.1 A Határozatok tárának tartalmaznia kell a döntés tartalmát,
16.5.2.meghozatalának időpontját, hatályát,
16.5.3.a döntést támogatók és ellenzők számarányát, 16.6. a Határozatok tára nyilvános, abba bárki betekinthet.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
17.1. Az egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult
17.2.Az elnököt akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök és/vagy a gazdasági alelnök jogosult képviselni.
- AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
18.1. az egyesületi tagok kötelesek tagdíjat fizetni,
18.1.1. fizetési számlára utalással és/vagy,
18.1.2. az egyesület házipénztárába való befizetéssel.
18.2. Az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a taggyűlés határozza meg.
18.3. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik,
18.4. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja,
18.5. gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
18.6. A bankszámla felett az elnök önállóan rendelkezik.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
19.1. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
19.1.1.a tagok kimondják megszűnését; vagy
19.1.2.az arra jogosult szerv megszünteti,
19.1.3. feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
19.2. Jogutódlással történő megszűnés
19.2.1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át,
19.2.2. csak egyesülettel egyesülhet
19.2.3. és csak egyesületekre válhat szét.
19.3. Jogutód nélküli megszűnik, ha
19.3.1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
19.3.2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 19.4. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:
19.4.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
19.4.2. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
19.5. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:
19.5.1.Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
19.5.2. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
AZ ALAPSZABÁLY EGYÉB RENDELKEZÉSEI:
20.1. Az egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény ( Ptké.) 11.§ (3) bekezdése alapján, a 2017. jan.1 és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
20.2. az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Záradék: Az alapszabály a 2018. április 26. napján megtartott éves rendes taggyűlésen módosításra került. A módosításokat az alapszabály dőlt betűkkel szedett rendelkezései tartalmazzák.
Az alapszabály a 2018.július 3-án megtartott rendkívüli taggyűlésen módosításra került, a kimaradt 2. és 3. pont beillesztésre került, a 18.7. pont törölve lett.
Az alapszabály elfogadásának
21.1. helye és ideje: 1073 Budapest, Kürt utca 6. 2018. július 3.
21.2. aláírójának neve: Németh Julianna elnök,
21.3. aláírásának helye és ideje: 1073 Budapest, Kürt utca 6. 2018. július 3.
. Németh Julianna elnök
Tanúk:
……………………………………… ……………………………….
Lencsés Istvánné Kardon Zoltánné
Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2018. július 3.
Németh Julianna elnök
